Dobrovnik

MISEL DNEVA

"Veselje bo tako popolno, da bomo nesposobni za vsak občutek maščevalnosti ali privoščljivosti. Vsemu temu se polaga temelj tukaj in sedaj. Kakšno življenje, takšna smrt, kakšna smrt, taka večnost." B. sl. Alojzij Kozar

Božja beseda


Vir: www.hozana.si


Zavetnik župnije - Plébánia védőszentje

SVETI JAKOB STAREJŠI

apostol

25. julij

 

Življenje

Jakob Starejši je bil sin ribiča Zaheja in Salome. S svojim bratom, poznejšim evangelistom Janezom, je živel kot ribič v Galileji. Bil je pameten, veren Jud. Od trenutka, ko sta brata Jakob in Janez spoznala Jezusa, sta se mu pridružila. Bila sta tudi prava Jezusova bratranca, saj je bila njuna mati Saloma sestra Jezusove matere Marije (Mt 27, 55-56).

Jakob in Janez sta skupaj s Petrom zavzemala posebno mesto med apostoli. Bili so priča Jezusovega spremenjenja na gori Tabor (Mt 17,1), bili so navzoči v Jairovi hiši, ko je Jezus obudil njegovo hčer (Lk 8,51), bili so skupaj z Jezusom v vrtu Getsemani, ko je šel molit, in kjer je v duhu videl grozo trpljenja, ki ga je čakalo prav kmalu (Mt 26,37).

V seznamu apostolov je Jakobovo ime zmerom zraven Janezovega, in ker je bil starejši, navadno pred njim. Jezus jima je dal ime Boanerges, to je sinova groma (Mr 3,17). To ime sta dobila zaradi svojega živahnega, vihravega značaja. Jezus ju je grajal zaradi hitre sodbe Samarijanov (Lk 9,54). Prav tako ju je grajal zaradi njune častihlepnosti: želela sta, da bi sedela v njegovem veličastvu, eden na njegovi desnici, eden na njegovi levici (Mr 10,35-37). Nista namreč razumela ponižnosti in požrtvovalnosti pravega apostola in ne Jezusovega poslanstva. Evangelist Matej celo poroča, da je njuna mati prosila Jezusa na željo svojih sinov, da bi sedela v njegovem kraljestvu.

V duhu Jezusovega trpljenja se je apostol Jakob, kot večina apostolov »potuhnil«, po Jezusovem vstajenju pa je bil z drugimi apostoli v Jeruzalemu. Prav malo vemo o njegovem delovanju po Jezusovem vnebohodu in prihodu Svetega Duha. Apostolska dela poročajo, da je Herod »dal z mečem usmrtiti Jakoba, Janezovega brata« (Apd 12,1). To se je zgodilo v veliki noči leta 44. Tako je apostol Jakob prvi mučenec med apostoli. Poslej utihnejo vsa poročila o apostolu Jakobu.

 

Romanja

Legenda pripoveduje, da je apostol Jakob deloval v Španiji, vendar za to ni nobenega trdnega dokaza. Dejstvo pa je, da je njegov grob v Španiji, ki ga časti kot svojega zavetnika, in sicer v mestu Santiago de Compostela. Njegove kosti so ponesli tja najbrž v 7. stoletju, ko so Jeruzalem zasedli muslimanski Arabci. Compostela je kmalu postala sloveča romarska božja pot. Za romarje je bila značilna posebna oprava: romarski klobuk s širokimi krajci in na njem pritrjena školjka »Jakobova pokrivača«, plašč, bisaga ter dolga romarska palica z bučo za vodo na njej. Zaradi romarskega klobuka je sveti Jakob postal zavetnik klobučarjev. Poleg tega ga za svojega zavetnika častijo tudi mornarji in voskarji. Kmetje se mu priporočajo za dobro letino in lepo vreme. Nekdaj je bil ta čas višek žetve, kajti »ob svetem Jakobu pšenica zori ali zgori«. V Prekmurju se po apostolu Jakobu imenuje mesec julij »jakobšček«, po njem pa nosijo ime tudi prva jabolka, »jakobčki«.

Sveti Jakob je bil med našimi predniki izredno priljubljen svetnik. O tem govori dejstvo, da so njemu na čast na ozemlju Slovenije zgradili 68 cerkva (26 župnijskih in 42 podružnic). Tudi nekateri slovenski kraji so po njem dobili svoje ime (Šentjakob ob Savi, Sv. Jakob v Slovenskih goricah).

 

Upodobitve

Svetega Jakoba upodabljajo s knjigo ali zvitkom, kar ga predstavlja kot oznanjevalca evangelija in apostola. Od 12. stoletja ga upodabljajo z romarskim klobukom, s školjko, z dolgo palico, popotno torbo in z bučo (steklenico).

   

Viri

* Škafar, I. Župnija sv. Jakoba st. Dobrovnik v Prekmurju (župnijski arhiv).

* Kronika župnije Dobrovnik (župnijski arhiv).

* Varga, S. (1997). A dobronaki plébánia történetéből. Lendva: MNMI.

* Čuk, S. (2004). Svetnik za vsak dan. Koper: Odgnjišče.

IDŐSEBB SZENT JAKAB

apostol

ünnepe: július 25.

 

Élete

Idősebb Jakab Zebedeus, halász, és Szalome fia . Öccsével, Jánossal, a későbbi evangélistával, halászként élt Galileában. Bölcs, zsidó hívő volt. Amint Jakab és János megismerkedtek Jézussal, csatlakoztak hozzá. Jézus unokatestvéreinek is tekinthetjük őket, hiszen anyjuk Szalome Jézus édesanyjának, Máriának a húga volt. (Mt 27, 55-56).

Jakab és János, Péterrel együtt, külön helyet foglalnak el az apostolok körében. Tanúi voltak Jézus színeváltozásának a Tábor-hegyen (Mt 17,1), jelen voltak Jairus leányának feltámasztásakor (Lk 8,51) és vele voltak a Getszemáni-kertben is, ahol Jézus imádkozott és lélekben szembesült a szenvedés borzalmával, mely hamarosan bekövetkezett (Mt 26,37).

Az apostolok névsorán Jákob mindig Jánossal együtt szerepel, és mert idősebb volt, elsőbbséget élvezett. Jézus Boanerges-nek, a mennydörgés fiainak hívja a testvérpárt (Mk 3,17). Elnevezésüket indulatos, heves jellemüknek köszönhetik. Jézus többször is megfeddte őket, pl. a szamaritánusok felett hozott gyors ítélkezésük végett (Lk 9,54), továbbá nagyravágyódásuk miatt, ugyanis mindketten megtisztelő helyre vágytak a mennyek országában, az egyik testvér balról, a másik jobbról szeretett volna helyet magának a Megváltó mellett (Mr 10,35-37). Nem értették meg, nem fogták föl az igaz apostoli alázatosságot és önfeláldozást, így Jézus küldetését sem. Máté evangélistánál olvashatjuk, hogy az édesanya, fiai kérésére, könyörgött az Úrnak, hadd foglaljanak helyet gyermekei Jézus jobbján és balján a mennyek országában.

Jézus szenvedése idején, akár a többi apostol, Jakab is elrejtőzött, feltámadását követően pedig a többi apostollal együtt ott volt Jeruzsálemben. Jézus mennybemenetele és a Szentlélek eljövetele után nagyon keveset tudunk Jakab apostol tevékenységéről. Az Apostolok cselekedeteiben olvashatjuk, hogy „Heródes karddal kivégeztette Jakabot, János testvérét” (ApCsel 12,1). Ez 44 húsvétján történt. Így lett Jakab az első vértanú az apostolok közül.

 

Tisztelete

A legendának, miszerint Jakab apostol Spanyolországban tevékenykedett, nincs történelmi alapja. Tény viszont, hogy sírját ott találjuk, Santiago de Compostela-ban, hiszen Szent Jakab Spanyolország védőszentje. A 7. században, amikor a muzulmán arabok elfoglalják Jeruzsálemet, valószínű ekkor szállítják Szent Jakab csontjait a városba. Compostela hamar közismert zarándokhely lett.

A zarándokokra sajátos öltözék volt jellemző: kagylóval és felírattal ellátott, széles karimájú zarádokkalap „Szent Jakab fejfedője”, köpeny, szatyor, valamint a hosszú zarándokbot a vízes kulaccsal. A zarándokkalapról lett Szent Jakab a posztókereskedők és kalapkészítők védőszentje. Védőszentként tisztelik őt továbbá a tengerészek és viaszkereskedők is. A földművesek jó termésért és szép időért fohászkodnak hozzá. Egykor Jakab nap körül volt az aratási csúcs, hiszen „ekkor a búza vagy érik vagy elég”. Muravidéken Szent Jakab nevét viseli július hónap „jakobšček”, de róla nevezték el az első almát is „jakobčki”.

Szent Jakab eleink kedvelt szentje volt. Ezt az is bizonyítja, hogy Szlovénia területén 68 templom épült tiszteletére (26 plébániatemplom és 42 filiálé). Néhány szlovén települést is róla neveztek el (Šentjakob ob Savi, Sv. Jakob v Slovenskih goricah).

 

Ábrázolása

Szent Jakabot legtöbbször könyvvel vagy tekerccsel ábrázolják, ami evangéliumi tevékenységéről és apostoloskodásáról tanúskodik. A 12. századtól zarándokkalappal, kagylóval, zarándokbottal, szatyorral és kulaccsal ábrázolják.

 

 Forrásjegyzék

- Škafar, I., Župnija sv. Jakoba st. Dobrovnik v Prekmurju (plébániai levéltár).

- A dobronaki plébánia krónikája (plébániai levéltár).

- Varga, S. (1997). A dobronaki plébánia történetéből. Lendva: MNMI.

- Čuk, S. (2004). Svetnik za vsak dan. Koper: Ognjišče.