Dobrovnik

MISEL DNEVA

"Veselje bo tako popolno, da bomo nesposobni za vsak občutek maščevalnosti ali privoščljivosti. Vsemu temu se polaga temelj tukaj in sedaj. Kakšno življenje, takšna smrt, kakšna smrt, taka večnost." B. sl. Alojzij Kozar

Božja beseda


Vir: www.hozana.si

Obseg župnije - A plébánia területi felosztása

Prvotno je v dobrovniško župnijo spadalo deset vasi: Dobrovnik, Jósecz, Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, Szombatfa, Žitkovci, Kamovci, Genterovci in Radmožanci. To nakazuje na uredbo kralja Štefana, ki je odredil, da naj deset naselij ustanovi svojo župnijo. Leta 1839 so dobrovniški župniji priključili vas Kobilje, ki je do takrat spadala v župnijo Bogojina, še prej pa je bila samostojna župnija.

Leta 1919 je čez ozemlje župnije bila potegnjena nova državna meja. Pet vasi je ostalo na madžarski strani (Jósecz, Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza in Szombatfa), za katere je takratni sombotelski škof 17. 3. 1928 ustanovil novo ekspozituro s sedežem v Gáborjánháza. Istega leta so k dobrovniški župniji priključili vas Motvarjevci, ki je do takrat spadala v župnijo Szentgyörgyvölgy.

Nova sprememba je nastala 1. 10. 1938, ko se je Kobilje odcepilo od Dobrovnika kot samostojna ekspozitura, od 1. 1. 1944 pa župnija, ki so ji priključili še vas Motvarjevci. Danes dobrovniško župnijo tvori pet vasi: Dobrovnik, Žitkovci, Kamovci, Genterovci in Radmožanci. Župnija leži na narodnostno mešanem področju, zato bogoslužje poteka v obeh jezikih. Cerkvenopravno župnija Dobrovnik od leta 2006 spada v škofijo Murska Sobota.

A kezdetekben a dobronaki plébániához tíz település tartozott: Dobronak, Jósecz, Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, Szombatfa, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos. Ez Szent István király rendeletének köszönhető, miszerint minden tíz településnek legyen temploma. 1839-ben a Dobronaki Plébániához csatolták Kebelét (Kobilje), mely addig a Bogojinai Plébániához tartozott, előtte viszont önálló plébániaként működött.

1919-ben új államhatár szeli a plébániát. Öt település a magyar oldalon maradt (Jósecz, Bödeháza, Gáborjánháza,Szijártóháza és Szombatfa), ezek részére az akkori szombathelyi megyéspüsök 1928. 3. 17-én megalapította az új kirendeltséget, melynek Gáborjánháza lett a székhelye. Ez évben a Dobronaki Plébániához csatolták Szentlászlót, mely addig a Szentgyörvölgyi Plébánia része volt.

Új változás állt be 1938. 10. 1-jével, amikor Kebele mint önálló kirendeltség leválik a Dobronaki Plébániától és 1944. 1. 1-jével Szentlászlót is idecsatolva, önálló plébániaként működik.

A Dobronaki Plébániához ma öt település tartozik: Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos. A plébánia a nemzetiségileg vegyesen lakott területen található, ezért az istentisztelet (szertartások) szlovén és magyar nyelven történnek. Egyházjogilag a Dobronaki Plébánia 2006-tól a Muraszombati Püspökséghez tartozik.