Zgodovina - A plébánia történelme
Tako župnija kot samo naselje Dobrovnik imata bogato in dolgo zgodovino. Prve omembe naselja segajo v leto 1270. Listine iz leta 1332 navajajo, da je kraj imel trške pravice. V listinah rodbine Bánffy iz leta 1334 pa se prvič omenja cerkev svetega Jakoba, iz česar pa lahko sklepamo, da je župnija obstajala že v poznem srednjem veku. Kasnejši pisni viri omenjajo cerkev in župnijo spet leta 1501.
Konec 15. stoletja je župnija prešla v protestantske roke. Od leta 1595 do 1631 so župnijo vodili kalvinci. Prvi kalvinistični pridigar, čigar ime je znano, je bil Jakob Latindeus, in sicer leta 1618. Kasneje, leta 1631, je bil pridigar Dávid Csillag, ki pa je kasneje prestopil k evangeličanom. Tako je v Dobrovniku delovala evangeličanska župnija. V dokumentih iz leta 1661 pa se omenja, da je takrat spet delovala katoliška župnija.
Proti koncu 17. stoletja je postal lastnik lendavskih veleposesti, hkrati pa patron dobrovniške župnije in cerkve, Pál Eszterházy. Leta 1668 je dal sezidati novo prostorno cerkev, ki pa je leta 1747 zgorela v velikem požaru. Skupaj z njo sta pogorela tudi župnišče in star župnijski arhiv.
Naslednjih petdeset let, ki so sledila požaru, je za cerkev služila skromna lesena stavba. Sedanjo cerkev so zgradili med leti 1794 in 1796 ob nesebični pomoči vernikov in patrona Eszterházyja.
Župnik Flórián Strauss (1895-1909) je v času svojega župnikovanja dal izdelati povsem nove klopi, kupil je nove orgle in obnovil oltarje. Leta 1914 je cerkev s freskami obogatil slikar Lajos Pandur iz Lendave. Te freske so bile ob koncu 70-ih let uničene. Leta 1952 je bila v cerkev napeljana elektrika.
V 70-ih in 80-ih letih 20. stoletja so se na in v cerkvi začela obnovitvena dela: iz cerkve je bil odstranjen glavni oltar in prižnica; postavili so nov daritveni oltar, ki je bil obrnjen proti vernikom; prepleskali so cerkev in dali naslikati veliko fresko v prezbiteriju; postavili nov tabernakelj; obnovili streho, klopi, orgle; elektrificirali zvonove. V zadnjih letih so bila opravljena tudi druga obnovitvena dela: nove bakrene obloge na strehi cerkve, moderniziranje stolpne ure, zamenjava dotrajanih stopnic na kor, ureditev zvonov.
V začetku adventnega časa leta 2005 se je začela gradnja novega župnijskega doma svetega Jakoba. Načrte je izdelal dipl. ing. arhitekture Aleksander Šmidlehner iz Murske Sobote. 19. oktobra 2008 je nov župnijski dom blagoslovil murskosoboški ordinarij dr. Marjan Turnšek.
Leta 2009 se je začela obnova opreme v prezbiteriju. Postavil se je nov kamniti daritveni oltar, kamniti ambon, nove sedilije za duhovnika in ministrante. Prav tako je bil nameščen nov krstni kamen. Poleg teh obnovitvenih del so se restavrirala zgornja dela obeh stranskih oltarjev in obe oltarni sliki. Tabernakelj je bil prenešen iz prezbiterija v stranski oltar. Obnovljena je bila tudi zakristija in obe spovednici. Vsa ta dela v notranjosti cerkve so se zaključila leta 2011.
Mind a plébánia, mind maga Dobronak helység gazdag múlttal rendelkezik. Az első említések 1270-re vezethetők vissza.
Az 1332-ből reánk maradt források a települést mint mezővárost említik. A Bánffy-család 1334-ből származó birtok osztály-levelei először tesznek említést a Szent Jakab templomról. Ebből viszont arra következtethetünk, hogy itt már a késő középkorban plébánia működött. A későbbi írásos feljegyzés 1501-ben említi újra a templomot és a plébániát.
A 15. század végén a plébánia protestánsok kezébe került. 1595-től 1631-ig a plébániát kálvinisták vezették. Az első kálvinista lelkész Latindeus Jakab volt 1618-ban. Később, 1631-ben Csillag Dávid volt a prédikátor, aki hamarosan cserben hagyja a kálvinizmust és evangélikus lelkészként, evangélikus plébániát működtet a településen. Az 1661-ből származó feljegyzések viszont azt tanusítják, hogy Dobronakon újra katolikus plébánia működik.
A 17. század végére Alsólendva földesura, valamint a Dobronaki Plébánia kegyura Eszterházy Pál lett. 1668-ban új, tágas templomot építtetett, amely az 1747-es tűzvész következtében leégett. Vele együtt a plébánia, valamint a plébéniai levéltár is.
A tűzvészt követő ötven esztendőn át szerény faépítmény pótolta a templomot. A ma is meglévő templom a hívők önzetlen segítőkészségének, valamint Eszterhézy kegyúr támogatásának köszönhetően 1794 és 1796 között épült.
Strauss Flórián (1895-1909) plébánoskodása idején a templomba új padok, új orgona került és a plébános az oltárokat is felújíttatta. 1914-től Pandur Lajos festőművész freskóit csodálhattuk meg a templom boltozatán. Ezek sajnos a múlt század 70-es éveiben megsemmisültek. A templomba 1952-ben bevezették a villanyt.
A 20. század 70-es és 80-as éveitől megindult a templom belső és külső felújítása: a templomból eltávolították a főoltárt és a szószéket; helyébe új áldozati oltár került, mely a hívők felé nézett; felfrissítették a falakat, a templom szentélyében nagy freskó köszönt ránk; új tabernákulumot helyeztek el; felújították a tetőzetet, a padokat, az orgonát, áram működteti a harangokat.
A közelmúltban egyéb felújítási munkálatok elvégzésére is sor került: új rézburkolat a templomtetőn, korszerűsített toronyóra, a kórusba vezető lépcsősor felújítása, a harangok beállítása.
2005-ben, advent idején vette kezdetét a Szent Jakab otthon építése. A tervrajz készítése a muraszombati Aleksander Šmidlehner okleveles építészmérnök nevéhez fűződik. Az új plébániaotthont 2008. október 19-én szentelte fel dr. Marjan Turnšek, muraszombati megyéspüspök.
2009-ben megkezdődött a templom szentélyének felújítása. Új áldozati kőoltár, új ambó, új papi és minisztráns ülőhelyek készültek. A szentélyt új keresztkút is díszíti. Emellett felújításra került a két mellékoltár felső része az oltárképekkel együtt. A templom szentélyéből áthelyezésre került a tabernákulum, mégpedig az egyik mellékoltárra. Felújításra került továbbá a sekrestye és a két gyóntatószék is. A beltéri munkálatok 2011 folyamán be is fejeződtek.
