Dobrovnik

MISEL DNEVA

"Veselje bo tako popolno, da bomo nesposobni za vsak občutek maščevalnosti ali privoščljivosti. Vsemu temu se polaga temelj tukaj in sedaj. Kakšno življenje, takšna smrt, kakšna smrt, taka večnost." B. sl. Alojzij Kozar

Božja beseda


Vir: www.hozana.si

Župnijska cerkev danes - A plébániatemplom jelene

V prezbiteriju župnijske cerkve se nahaja velika freska, ki jo je leta 1982 naslikal akademski slikar Jože Zel iz Maribora. Prikazuje tri prizore, v katerih je prisoten apostol Jakob Starejši: na levi strani obuditev Jairove hčerke, na sredini Jezusovo spremenjenje na gori in na desni strani molitev v vrtu Getsemani.

V prezbiteriju se na levi strani nahaja leseni kip Srca Jezusovega, na desni strani pa leseni kip Brezmadežnega Srca Marijinega. Oba kipa sta restavrirana.

V prezbiteriju nad zakristijo se nahaja slika iz leta 1858, ki prikazuje Sveto Trojico. Avtor omenjene slike ni znan.

Prezbiterij krasi tudi nova liturgična oprema: kamniti daritveni oltar, kamniti ambon, mizica za darove in sedilije za duhovnike in ministrante. Kamnito opremo je izdelalo Kamnoseštvo Kolenc, sedilije pa mizar Robert Zadravec iz Dobrovnika.

V ladji na levi strani se nahaja stranski oltar s tabernakljem. Nad oltarjem se nahaja velika slika apostola Jakoba Starejšega. V ladji na desni strani je oltar Matere Božje s sliko Brezmadežne, kako tlači kačo zapeljivko. Gornji del obeh stranskih oltarjev je iz lesa, spodnji pa je na novo izdelan iz kamna, saj je les, iz katerega se je prvotno nahajal spodnji del, popolnoma uničila vlaga in ga zato ni bilo mogoče obnoviti.

Pred stranskim oltarjem Matere Božje se nahaja krstni kamen.

V cerkveni ladji se nahajajo kipi. Na desni strani se nahajata kipa sv. Jožefa z Detetom Jezusom (delo kiparja Ivana Sojča) in svetega Antona Padovanskega. Na levi strani pa se nahajata kipa svete Terezije Deteta Jezusa in svete Elizabete Ogrske.

Pod korom se nahajata dve spovednici, ki sta bili v celoti obnovljeni.  

Orgle so iz leta 1903. Izdelal jih je znani mojster Jožef Angster iz Pécsa.

Križev pot je iz leta 1954. Izdelali jih je akademski slikar Lajos Pandur iz Lendave. Slikane so na platno.

Značilno podobo s prepoznavnim zvonikom je cerkev dobila leta 1963, ko so povišali zvonik. Novi vrh zvonika je bil izdelan po načrtih prof. arh. Janeza Valentinčiča iz Ljubljane.

A plébániatemplom szentélyében található hatalmas freskó a maribori Jože Zel festőművész nevéhez fűződik. A freskó három jelenetet ábrázol, mindegyiken ott látható idősebb Szent Jakab apostol: a bal oldalon Jairus leányának feltámasztása, a középen Urunk Jézus Krisztus színeváltozása és a jobb oldalon ima a Getszemáni-kertben.

A szentély bal oldalán a Jézus Szíve szobor található, a bal oldalon viszont a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve faszobor. Mindkét szobrot restauráltattuk.

A szentélyben, a sekrestye ajtaja felett egy 1858-ból származó kép látható, mely a Szentháromságot ábrázolja. A kép szerzője ismeretlen.

A szentély új istentiszteletet szolgáló berendezéssel is büszkélkedhet: áldozati márványkő-oltár, márványkő-ambó, ülőhelyek a plébános, valamint a minisztránsok részére. A márványkő-berendezést a Kolenc Kőfaragó Vállalat készítette, az ülőhelyeket viszont Zadravec Robert, dobronaki asztalos.

A hajórész bal oldalán találjuk a mellékoltárt a tabernákulummal. Az oltár felett idősebb Szent Jakab apostol képe látható. A hajó jobb oldalán kap helyet a Szűzanya-oltár a Szeplőtelen Szűzet ábrázoló festménnyel, ahogy rátapos a kígyóra. Mindkét mellékoltár felső része fából készült, alsó részüket megújítottuk kőből, ugyanis a meglévő farész nedvesség következtében elkorhadt.

A Szűzanya-oltár előtt kapott helyet a keresztkút.

A hajórészben szobrok is találhatók. A jobb oldalon szent József a Gyermek Jézussal (Ivan Sojč szobrászművész alkotása), valamint páduai Szent Antal. A bal oldalt Szent Teréz a Kis Jézussal és Árpád-házi Szent Erzsébet szobrai díszítik.

A kórus alatt találhatók a gyóntatószékek, melyeket teljes egészében felújítottunk.

Az orgona 1903-ból való, melyet a pécsi Angster József orgonamester készített.

A keresztút egy 1954 beli alkotás, és Pandur Lajos nevéhez fűződik.

A templom jellegzetes arculatát a sajátos toronnyal együtt 1963-ban kapta, amikor a tornyot megmagasították. Ez a ljubljanai Janez Valentinčič építész és professzor tervei alapján készült.